1963-ban megjelent a Corvette második generációs kiadása, a Sting Ray (mérges rája). Ez a típus a mai napig meghatározta a Corvette megjelenését. A négy hátsó kerek lámpa, a bukólámpák, a jellegzetesen ívelt forma, és a nagyteljesítményű V8-as motor ugyanúgy jellegzetessége a napjainkban látható Corvette-eknek is. Megjelenik az autó kupé változata is az addig kizárólagosnak számító kabrió mellett. Ennek a típusnak a befecskendezéses 5360 köbcentiméteres V8-as motorja (L84) már 360 lóerőt teljesített, a többi motor 250 (alap), 300 (L75), 340 (L76) lóerős karburátoros volt. A négy sebességes kézi váltó segítségével 5.9 másodperc alatt érte el a 60 mph-es tempót, a végsebessége pedig 142 mph volt. Az autó ára 4037 dollárra alakult, de így is 21513 Corvette talált gazdára. Ettől az évtől kezdték el használni a jelegzetes betűkódokat a motorokhoz.
A 64-es Corvette egy kis változtatáson ment keresztül, a hátsó ablak megosztottsága megszűnt (split-wimdow), és az autó tovább izmosodott. A motorválaszték 250 (alap), 300 (L75), 365 (L76) lóerős karburátoros és 375 lóerős (L84) injektoros volt. A Corvette-nek 6.3 másodpercre volt szüksége a 60 mph eléréséhez. A végsebessége 138 mph volt, az ára 4252 és 4037 dollár, összesen pedig 22229 darab került eladásra.
1965-ben a Corvette big block motort (396 ci) kap, melynek teljesítménye 425 lóerő (Turbo Jet), de a small block motorok továbbra is igényelhetőek: 250 (alap), 300 (L75), 350 (L79), 365 (L76) lóerős karburátoros és 375 lóerős (L84) injektoros. A big block motort "rat"-nek (patkány) míg a small block motort "mouse"-nak (egér) nevezték el. Az autó kipufogó csöveit az oldalára is szerelik, és mind a négy kerék tárcsa féket kap. A Corvette a
karburátoros big block-kal 5.7 másodpercet használ fel a 60 mph-re való felgyorsuláshoz, a végsebessége pedig 136 mph. Ebben az évben 4295, 4084 dollárt kellet fizetni az autóért, és ezt 23562-en meg is tették. Ebben az évben készülnek el a Mako Shark II tervei is, ami nagyban meghatározta a Corvette leendő arculatát. Ezt 1965 áprilisában, a New York-i auto show-n mutatták be.
1966-ban négy féle motorral kínálták a Sting Ray-t, 300 (alap), 350 (L79), 390 (L36 big block), 425/450 (L72 big block - 427 ci - Turbo Jet) lóerős motorral. A legerősebb motorral a Corvette 5 másodperces gyorsulást produkált 60 mph-ig, és 140 mph volt a legnagyobb sebessége.
Az ára 4295, 4141 dollár volt, és összesen 27720 darabot építettek belőle.
1967-ben 300 (alap), 350 (L79), 390 (L36), 400 (L68), 435 (L71), 430 (L88) lóerős motorral (amiből kb. 100 darab készült) volt elérhető a Corvette. 4353 és 4141 dollár volt az ár, 22940 Sting Ray-t vásároltak ebben az évben a sportautó kedvelők. Bill Mitchell és csapata ekkor már a harmadik generációs Corvette megjelenésére összpontosítottak, ami 1968-ban be is következett...
1963-ban megjelent a Corvette második generációs kiadása, a Sting Ray (mérges rája). Ez a típus a mai napig meghatározta a Corvette megjelenését. A négy hátsó kerek lámpa, a bukólámpák, a jellegzetesen ívelt forma, és a nagyteljesítményű V8-as motor ugyanúgy jellegzetessége a napjainkban látható Corvette-eknek is. Megjelenik az autó kupé változata is az addig kizárólagosnak számító kabrió mellett. Ennek a típusnak a befecskendezéses 5360 köbcentiméteres V8-as motorja (L84) már 360 lóerőt teljesített, a többi motor 250 (alap), 300 (L75), 340 (L76) lóerős karburátoros volt. A négy sebességes kézi váltó segítségével 5.9 másodperc alatt érte el a 60 mph-es tempót, a végsebessége pedig 142 mph volt. Az autó ára 4037 dollárra alakult, de így is 21513 Corvette talált gazdára. Ettől az évtől kezdték el használni a jelegzetes betűkódokat a motorokhoz.
A 64-es Corvette egy kis változtatáson ment keresztül, a hátsó ablak megosztottsága megszűnt (split-wimdow), és az autó tovább izmosodott. A motorválaszték 250 (alap), 300 (L75), 365 (L76) lóerős karburátoros és 375 lóerős (L84) injektoros volt. A Corvette-nek 6.3 másodpercre volt szüksége a 60 mph eléréséhez. A végsebessége 138 mph volt, az ára 4252 és 4037 dollár, összesen pedig 22229 darab került eladásra.
1965-ben a Corvette big block motort (396 ci) kap, melynek teljesítménye 425 lóerő (Turbo Jet), de a small block motorok továbbra is igényelhetőek: 250 (alap), 300 (L75), 350 (L79), 365 (L76) lóerős karburátoros és 375 lóerős (L84) injektoros. A big block motort "rat"-nek (patkány) míg a small block motort "mouse"-nak (egér) nevezték el. Az autó kipufogó csöveit az oldalára is szerelik, és mind a négy kerék tárcsa féket kap. A Corvette a
karburátoros big block-kal 5.7 másodpercet használ fel a 60 mph-re való felgyorsuláshoz, a végsebessége pedig 136 mph. Ebben az évben 4295, 4084 dollárt kellet fizetni az autóért, és ezt 23562-en meg is tették. Ebben az évben készülnek el a Mako Shark II tervei is, ami nagyban meghatározta a Corvette leendő arculatát. Ezt 1965 áprilisában, a New York-i auto show-n mutatták be.
1966-ban négy féle motorral kínálták a Sting Ray-t, 300 (alap), 350 (L79), 390 (L36 big block), 425/450 (L72 big block - 427 ci - Turbo Jet) lóerős motorral. A legerősebb motorral a Corvette 5 másodperces gyorsulást produkált 60 mph-ig, és 140 mph volt a legnagyobb sebessége.
Az ára 4295, 4141 dollár volt, és összesen 27720 darabot építettek belőle.
1967-ben 300 (alap), 350 (L79), 390 (L36), 400 (L68), 435 (L71), 430 (L88) lóerős motorral (amiből kb. 100 darab készült) volt elérhető a Corvette. 4353 és 4141 dollár volt az ár, 22940 Sting Ray-t vásároltak ebben az évben a sportautó kedvelők. Bill Mitchell és csapata ekkor már a harmadik generációs Corvette megjelenésére összpontosítottak, ami 1968-ban be is következett...